mezőberény logó
A régi oldal 2005 - 2011 közötti cikkei
  • Jótékonysági bál
  • 2006-01-25 12:24

 Az I. Kerületi Evangélikus Egyházközség farsangi jótékonysági bálat rendez  február 3-án (pénteken) 19 órakor a Berény Szállóban.

 

Az est programja: vacsora, táncos és énekes elõadómûvészek mûsora, tombola.

 

Zene: C-moll együttes

 

Menû: Magyaros töltött tojás franciasaláta alapon
            Fûszeres sertéstarja, farsangi tekercs, vegyes köret

            Somlói galuska

 

Jegyek a 352-040-es telefonszámon és a lelkészi hivatalban rendelhetõk 2000 Ft-os áron.


  • Schupkégel Ádámra emlékezve
  • 2006-01-25 13:36


2005. december 26-án, 69 éves korában elhunyt Schupkegel Ádám, Mezõberény sportéletének ismert és tisztelt személyisége. Nagy részvéttel kísérték utolsó útjára, sporttársai az alábbi írással emlékeznek meg róla:


 

Egyszerûségbõl nagyszerût alkotni

"Nem az hal meg, akit eltemetnek,

az hal meg, akit elfelednek"

Amikor egy életnek vége, önkéntelenül eszünkbe jutnak a költõ szavai:

"Amikor megszülettél, sokan mosolyogtak.

Úgy élj, hogy amikor meghalsz, sokan sírjanak."

Ehhez hasonló híreket sajnos sokszor hallottunk már, és amikor a fenti hír elterjedt  Mezõberényben és máshol is, sokan megdöbbentek, sokan sírtak. Elvesztettünk egy nagyszerû életmûvet alkotó embert. Nagy ûr keletkezett utána, amit szinte nem lehet teljesen betölteni. Családszeretõ, tettre

kész, akaraterõs, segítõkész és jó szakember volt. Mindezen tulajdonsága miatt az "ember" szót szinte nagybetûkkel kellene leírni.

Ebben a rohanó, egymással kevésbé törõdõ világban azon kevesek közé tartozott, akik megmutatták, hogy hogyan is kell nehéz fizikai és anyagi körülmények között is igazi embernek lenni. Többek között ez az Õ igazi nagyszerû alkotása.

1936. augusztus 21-én született.

1945-ben, 9 éves korában egy vasúti balesetben súlyos sérülést szenvedett, aminek következtében mindkét lábát elvesztette. A súlyos baleset után a békéscsabai kórházban gyógyították egy évig, majd Budapestre, a Mozgássérültek Intézetébe került. Késõbb Svájcba, ott tanult meg mûlábakkal járni.

Ezt követõen mérlegképes könyvelõi képesítést szerzett.

Mezõberényben és a megye több településén könyvelõként dolgozott.

Rokkantsági nyugdíjba került 1979-ben, 43 évesen. Nyugállományba vonulása után is aktív munkát végzett egészen haláláig.

Legendás volt a sporthoz fûzõdõ szeretete, ez már fiatal korában megmutatkozott. Egészséges fiatalként asztaliteniszezett. A rokkantságát követõ években a teke szakosztályban mérkõzéseket vezetett. Késõbb az atlétikai szakosztályt is vezette.

Igazi szerelme viszont a labdarúgás volt. A Mezõberényi FC-nél 1977-tõl kezdve az elnökség és vezetõség minden beosztásában dolgozott. Nagy gondot fordított a fiatalok testi- és szellemi képzésére. Sok kiváló sportember került ki az Õ munkája nyomán. A Mezõberényi Football Club május 1-jén az emlékére labdarúgó tornát rendez.

Életével bebizonyította, hogy ebben a zajos, emberséget egyre nélkülözõ világban, testileg súlyosan sérült állapotban is lehet munkában, sportban, emberségben nagyszerût alkotni.

Ezt igazolják az 1978, 1982, 1989-ben kapott megyei és országos szintû kitüntetései is.

Ádám! Az alábbi szavakkal búcsúzunk Tõled:

"Nem ragyog már az Õ csillaga az égen.

Nem ragyog már a karácsonyfa fénye.

Lezárult egy szempár  - kihunyt egy élet.

Emléked szívünkben éled."

Gurmai Sándor


  • Számítógépes foglalkozás
  • 2006-01-26 09:01

 

Kulcs a számítógéphez

 

címmel gyermekfoglalkozást tart általános iskolásoknak a Városi Könyvtár

január 28-án 10 órakor.

Célja olyan keresési technikák elsajátíttatása, amelyek segítségével a leggyorsabban

juthatnak el az õket érdeklõ információkhoz.


  • Dr. Gerle Margit
  • 2006-01-26 10:20


 

Gerle Margit Ferenczy-díjas iparmûvész, keramikus Mezõberény szülöttje. Doktori kiállításáról, legújabb eredményeirõl szól az augusztusban készült írás.


 

 

 

 

 

 

 

 

Mezõberénybõl indult....

 

 

 

Doktori mestermunka kiállításra invitált meghívó: Gerle Margit, Ferenczy-díjas iparmûvész DLA (doktori mestermunka) kiállítása augusztus 30-án nyílt meg az Iparmûvészeti Egyetem PONTON Galériájában.

A DLA (Doctor of Liberal Arts – Szabad mûvészetek doktora) fokozat megszerzése valamely meghatározott mûvészeti szakág magas színvonalú ismeretét, új eredményekkel gazdagító mûvelését és mindezekkel az önálló mûvészeti alkotó-, illetve kutatómunkára való alkalmasságot tanúsítja. A jelölt megvédi a disszertációját és elkészíti azokat a mestermunkákat, amelynek elméleti megalapozásáról doktori értekezésében írt.

Nem tudom, hány keramikus rendelkezik ilyen doktori fokozattal, gyanítom, kevés. Jó volt elvinni a szülõföld gratulációját a frissen doktorált mûvésznek!

Gerle Margit "formái, mázai, karcolt vagy plasztikus díszítményei nem idéznek fel történeti stílusokat vagy a keramikai mûfajok jellegzetességeit, nem ábrázolnak és nem díszítenek a szó hagyományos értelmében. Tárgyai magától értetõdõen természetesnek hatnak. Egyszerûnek tûnõ, valójában rafinált attitûd: azonosulni a természeti tárgyakkal, még inkább a mûvészet õsi, kultikus funkciójával...E tárgyak olyan konstrukciók, amelyek a genetikusan meghatározott növekedés elvének megfelelõen testesítenek meg egy-egy állapotot. Az anyag saját természete szerint formálódik...." írja róla 2001-ben Kovács Orsolya

 

"Gerle Margit mögött mûvek sokasága áll. Használati tárgyak, térbe, tájba (kertbe) vágyó-illõ plasztikák: zárt idomok és az általa megteremtett különös formák…” – ez az idézet már Füzi László könyvébõl való, mint, ahogyan a következõk is: …”Margit kezének formája õrzõdik a vázán, ahogy a világlátása is õrzõdik a munkáin. Merthogy mégsem csak a színek és a formák, motívumok teremtik meg ennek a sokfelé elágazó teremtett világnak az egységességét, hanem a mûvek, színek, motívumok mögött álló látásmód, világlátás vagy inkább világérzékelés."

A kerámia, a kõcserép a porcelán után most Gerle Margit egy teljesen új anyaggal illetve ezek kombinációjával dolgozik. Doktori munkájának címe Papír- agyag - papíragyag. Célja, hogy bemutassa a kerámia és a papír közös lehetõségeit, együttes alkalmazásukat egy mûtárgyon belül, illetve ezek összevegyítését papíragyaggá, papírporcelánná.

Egy rövid részlet a mûvész doktori értekezésébõl:

" Kerámia és papír együttes anyaghasználata BIOMORPH Az Iparmûvészeti Fõiskolán folytatott tanulmányaim alatt és azóta is kutatom a kõagyagban és a porcelánban rejlõ lehetõségeket, amelyekkel új esztétikai értékeket teremthetek. Kisplasztikáimmal jelen vagyok a hazai, valamint a nemzetközi szakterületen, és elismeréseket szereztem, szerzek velük. Az elmúlt években a papír mint új médium jelent meg az eszköztáramban, és a két természetes anyag kombinációja kezdett el érdekelni; a két matéria közös lehetõségei. Papír és kerámia együttes alkalmazása egy mûtárgyon belül, valamint a kettõ összekeverése, amely egy új anyagot ad - a papíragyagot, papírporcelánt. Nagyobb alkotó szabadságot kaptam gondolataim megvalósításához, egy új kifejezési eszközt fedeztem fel a magam számára, amely egy jellegzetes, egyéni útra vezetett. Alkotásaim mutatják, milyen új esztétikai értékek teremthetõk belõle. Az agyag és a papír - két természetes anyag - változatos megjelenési formái közül választottam azt a kettõt, amelyet egy tárgyon belül alkalmazok. A hétrétegû páncélkarton kemény anyag, vágható, színezhetõ, strukturált matéria; ehhez illesztettem a puhán mintázható, anyagában színezett, máz nélküli kõcserép masszákat, illetve a mázatlan porcelánt. A kerámia alapanyagok súlyossága és a papír könnyû volta egy kényes egyensúly-játékot tesz lehetõvé, amely erõteljesen jelen van a munkáimban, új vizualitást teremtve a kerámiamûvészetben. A karton beépítése grafikai felület megjelenését is jelenti, másfajta felületkezelést. Az alkotói folyamat kezdete, elsõ lépése számomra mindig a rajz. Kisméretû vázlatokat készítek a megvalósítandó mûtárgyhoz, majd felnagyítom az ilyenkor meghatározható méretûre. öntött, illetve kinyújtott lapokból dolgozom, mártok és írókázok szivacsból mintázott alapformákra. Adalékanyagként lent és papírt egyaránt használok, némelykor elfedem a rostos felületet, máskor élek a papíragyag vizuális másságával. A papíragyag rendkívül sokoldalú, és ez nem túlzó állítás. Rendelkezésünkre áll egy új médium, amelyet egyszerû elõállítani, úgymond low-tech, nem kell hozzá különösebb felszerelés. Felhasználásában azonban nincs még elegendõ tapasztalat, jártasság. Remélem, hogy a papíragyag hamarosan széles körben ismert lesz Magyarországon, és jelentõs változást hoz a kortárs kerámiamûvészetbe."


Reimholz Péter professzor, a Doktori Iskola igazgatója, elemzés, méltatás után egyetlen, talán mindennél fontosabb kijelentéssel zárta a beszédét: Gerle Margitot szeretni kell és szeretni lehet!

Kísérje életét, munkáját szülõvárosa szeretete is!

Várfalvi Erzsébet


  • Lux Jakab
  • 2006-01-26 12:34

     

Dr. Lux Jakabnak, Mezõberény egykori községi orvosának, az 1848-49-es szabadságharc orvosfõhadnagyának emléktáblát állított 1965-ben a mezõberényi I. kerületi Vöröskereszt.

A róla szóló adatokat  szépunokája, Lux Gyula gyûjtötte össze.

 

 

 


 

 

 

Lux Jakab élete és kora

1844-1851

 

Lux Jakab 1844-ben kezdte meg orvosi tanulmányait a pesti Orvosi Egyetemen. Az orvosi pálya iránti vonzalmát valószínûleg az is befolyásolta, hogy szüleit már korán elvesztette.

Gyógyítani, tenni akart a betegség, a halál ellen. Az árva fiú, akinek szerény anyagi körülményei lehettek, elszántan megkezdte küzdelmét életcéljáért.

 

 

Mária Terézia királynõ 1769-ben a nagyszombati jezsuita egyetemen a fennálló karokat orvosi karral bõvítette. Az oktatást 1770-ben kezdték. Ez idõponttal kezdõdött hazánkban a rendszeres orvosi oktatás. A jóval korábbi pécsi, budai és pozsonyi -  rövid ideig mûködõ - egyetemeken a forrásnyomok mutatnak, illetve utalnak valamilyen gyógyító oktatásra.  A nagyszombati egyetemet 1777-ben Budára, a királyi várba telepítik, majd 1784-ben Pestre helyezték.

Az egyetemen az orvosi képzés doktori címmel 5 éves volt. Ez mellett képeztek szülész-, szemész-, fogász- és sebészmestereket is, csak a felvételi követelmény alacsonyabb iskolai végzettség és 3-4 év szakmai elõgyakorlat volt. Ezen mesterek képzési ideje az egyetemen 2 év, majd 1851-tõl 3 évre emelkedett. Egy éves egyetemi gyógyszerészképzés is volt, melyet 6 éves gyakorlati elõképzés és két vizsga elõzött meg. A képzési idõt 1851-tõl két évre emelték. A tandíj 15 forint volt, de a szigorlatokért külön fizetni kellett. A tanítás nyelve latin, német és nagyon ritkán a magyar volt.

 

A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárában - ha hiányosan is - megvannak a tanévenkénti osztálykönyvek. Az 1844/45-ös osztálykönyvek már magyar nyelvûek. Az 1844/45-ös elsõ évfolyamot 76 hallgató kezdte el, és 50 fõ tett eredményes vizsgát. Az oktatott tantárgyak: erkölcstan, ásványtan, állattan, bonctan és füvésztan.

Lux Jakab tanulmányi eredményei: erkölcstanból "jó osztályú" ásványtanból "elsõ osztályú" (jól megfelelt), állattanból "elsõ osztályú", bonctanból "elsõ osztályú Jeles", fûvésztanból "elsõ osztályú Jelességgel".

Az elsõ évfolyam hallgatói összesen 8 jeles eredményt értek el.

Az 1845/46-os tanévet 43 hallgató kezdte el, és 39 fõ tett eredményes vizsgát. Az oktatott tantárgyak: erkölcstan, az élet és felsõbb bonctan, vegytan, gyógyszerismeret és gyakorlati bonctan.

Lux Jakab tanulmányi eredményei: minden tantárgyból "elsõ osztályú" (jól megfelelt). További tanulmányi adat nincs, mivel az 1847-50 közötti osztálykönyvek hiányoznak.

 

Dr. Hajnal István 1877. november 5-én Békéscsabán a Békés Megyei Orvos- Gyógyszerész Egylet közgyûlése elõtt elmondott "Emlékbeszéd Dr. Lux Jakab felett" címû elõadásában a következõket mondta. "...a tanulóifjúság elõtt oly nagy tekintélyre emelkedett, hogy még szigorlatra készülõk is számosan fordultak hozzá magánelõadások - correpetitiok - tartása végett ..."  "az orvosi szigorlatokat kitûnõ eredménnyel letevén..." Ezek az idézetek minõsítik további tanulmányi eredményét.

 

Egyetlen további információt találtam még róla az egyetem levéltárában 1851-ig.

Egy német nyelvû kérelmet, melyet Lux Jakab és két másik orvosnövendék írt alá.

A levélben a hallgatók a facultás vezetõségétõl kérelmezik vizsgaidõpontjaik elhalasztásának engedélyezését és lehetõséget más egyetemen vizsgázni. A kérelem iktatásának idõpontja 1848. november 12-19 közötti. A kérelmet az osztrák érzelmû bírálók elutasították.

A kérelmet Lux Jakab már mint honvédorvos írta, de ez nem derül ki a levélbõl.

 

1848 õszén a gyorsan szervezõdõ honvédseregbe "orvosdoktorokat, sebészmestereket és szigorlandó orvosnövendékeket" kerestek tábori orvosnak. A szigorlandó orvosnövendék ötödéves orvostanhallgatót jelentett.

Lux Jakab szász származású utolsó éves orvosjelölt a haza hívó szavára jelentkezett.  Pontos idõpontját nem tudjuk a honvédseregbe való belépésének. A valószínû idõpont 1848 októberének második fele lehetett. Stáhly Ignác tábori fõorvos nevezte ki alorvosnak hadnagyi ranggal.

November és december hónapban a "felsõ táborban" szolgált. Ez a kifejezés a Pulszky Sándor alezredes 7000 fõs felsõ-magyarországi hadtestét jelenti. 1849. január 1-jétõl az augusztus 13-i világosi fegyverletételig a 8. huszárezred tartalék osztályánál szolgált.  Ez  az alakulat - ami kb. zászlóalj szintû állományt jelent - állomásozott Mezõberényben 1849 nyarán.

 

Sára Sándor filmrendezõ "80 huszár" címû filmjének történetét a 8. huszárezred hazaszökött huszárjai adták. A Szász - Coburg - Gota herceg ezredtulajdonosról elnevezett 8. huszárezred  - ismertebb nevükön a "Coburg huszárok"  1848-ban a gácsországi Zolkievben és környékén állomásoztak. Ez az osztrák tartomány, amit inkább Galicia néven ismerünk, a jelenlegi Lengyelország déli részén, valamint a jelenlegi Ukrajnának északnyugati részén volt.

Szeptember végén és októberben több csapatrész tisztekkel együtt és tisztek nélkül is megszökött különbözõ szerencsével. Sulyok Ede fõhadnagy csapata a duklai hágón át szerencsésen hazaért. Földváry Károly fõhadnagy egysége már nem volt szerencsés. Többszörös túlerõvel szemben megadta magát. Földváry fõhadnagyot a hadbíróság 4 év várfogságra ítélte. Berzsek József százados a Pozsony megyében alakuló tartalék század parancsnokaként, alakulatával csatlakozik a honvédsereghez. A huszárezred egységeinél a lázongás folytatódott. Más ezredek moráljának védelme miatt a tartomány katonai fõparancsnoka lovaik, fegyvereik és minden felszerelésük lefoglalása után a huszárokat hazabocsátotta. A hazatérõ egység parancsnoka Lukács fõhadnagy volt.

Ez csak egyedi eset, másutt a lázadó és elfogott szökevényeket kivégzik, a csapattesteket megtizedelik vagy más súlyos módon büntetik.

November  végén a 8. huszárezred a honvédsereg szervezetén belül újra alakul Berzsek József õrnagy parancsnokságával. Az ezred részt vesz a kápolnai csatában, ahol súlyos veszteségeket szenved. Végigharcolja a dicsõséges tavaszi hadjáratot. 1849. júniusában Berzsek ezredes betegsége miatt a súlyos sebbõl felgyógyult Sulyok Ede alezredes veszi át a parancsnokságot.

 

Lux Jakab Mezõberényben minden hozzáforduló beteghez anyanyelvén szólt, mellyel nagy szeretetet vívott ki magának. Szolgálati kötelességének ellátása, valamint a hozzáforduló polgári betegek kezelése mellett tanult.

Az Országos Levéltárban több iratot õriznek vele kapcsolatban.  Június hónapban szigorlati szabadságot kért és kapott. Július 9-én elõléptetési kérelmet nyújtott be elöljáróihoz. Július 20-án Sulyok Ede ezredparancsnok javasolja fõhadnagy alorvosi kinevezését. Az elõléptetés a Közlönyben már nem jelent meg, annak július 30-án történt megszûnése miatt. Dr. Bak Mihály a második világháború után nõrokonomnál látta a honvéd fõhadnagyi okmány másolatát. Idézet Hajnal István dr. fentebb megnevezett beszédébõl. "...késõbb ugyan ezen ezrednél fõorvos lett fõhadnagyi ranggal, s mint ilyen szolgált a szabadságharcz  bevégzõdéséig..."

 

A világosi fegyverletétel után Mezõberénybe menekült. Családi elbeszélésekbõl tudom, hogy bujkálva is gyógyította a betegeket, vállalva a feljelentés és elfogás veszélyét. 1850. szeptember 30-án községi orvosnak választják. Anyagi segítséget is kap, hogy tanulmányait befejezhesse.

Az Orvostudományi Egyetem Levéltárának kézzel írott latin nyelvû ALBUM MEDICORUM kötetében 1365-ös sorszámmal szerepelnek Lux Jakab záró szigorlatainak és az orvosdoktori cím megadásának idõpontjai. Az orvos-sebész kurzust végezte el. Záró szigorlatainak idõpontja 1850. november 11 és 1851. február 8.  1851. február 16-án nevezi ki orvosdoktorrá Sauer Ignác professzor.

Sauer Ignác professzor, akinek jó véleménye volt Lux Jakabról, akkor is és késõbb is többször hívta az egyetemre tanítani.

Sauer Ignácról azt tudjuk, hogy a Magyar Kormány 1848-ban kinevezi országos fõorvossá. Jelentõs érdemei voltak az egészségügy nemzeti alapokon álló szervezésében. A szabadságharc után egy évig elveszti katedráját, de óriási szaktudása miatt kénytelenek voltak visszahívni.

1851-ben 30 fõ szerzett doktori diplomát. Közöttük a késõbb nagy nevet szerzett Korányi Frigyes, aki szintén honvédorvos volt a szabadságharc alatt.

 

Szépapámról Lux Jakabról írja Bak Mihály doktor. "...Tisztában volt ugyan Lux azzal, hogy Sauer klinikáján az egyetemi grádus, a tudományos élet várt volna reá, azonban a legmagasabb emberi erény, a hûség haláláig kötötte."

1851. februárjától - két év híján - 1876. májusáig gyógyítja Mezõberény népét és a távolról is hozzáfordulókat.

 

Budapest, 2006. január 16.

 

 

 

                                                                                                                     Lux Gyula